Archív dokumentumok
A múlt század harmincas éveinek közepén sem a Tiszaföldvár határában fekvő Szobotka birtok tulajdonosa és lakói, sem Tiszaföldvár elöljárói nem sejtették a következő évtizedben rájuk köszönő sorsdöntő, nagyszerű változásokat.
Miként is történt városunk megalapítása? Kik, s miért határoztak úgy, hogy itt, a Martfű-pusztán gyártelep, s város épüljön? Az itt idézett dokumentumok érdekes időutazásra invitálják az érdeklődő, figyelmes szemmel olvasót. 20 dokumentumot idézünk, amelyek a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára anyagai között megtalálhatóak, s amelyeket az intézmény engedélyével adunk közre. Az 1. sz. a sorban a Cikta kft. (Komárom) megalapításának kétnyelvű okirata – abban a történelmi korban, amelyben a Felvidék visszacsatolása megtörtént, s ezzel megnyílt a lehetőség a Bata – érdekeltségek magyarországi megjelenésére. Ekkor ugyan még martfűi gyárépítésről szó sem volt – ám a további iratok tüzetes átolvasása csaknem minden felmerülő kérdésre választ adnak.
Egyértelműen bizonyított Jan Antonin Baťa akaratának kifejezése, meghatározó részvétele a vállalkozás megindításában valamint magyarországi tevékenységének irányításában, hiszen a jegyzőkönyvek és bírósági végzések dokumentálják személyes képviseletét a fontos döntések meghozatala során. Nevét minden magyar nyelvű okiraton következetesen magyar helyesírással, Dr. Bata Jánosnak írták.
Kivétel nélkül minden közreadott dokumentum érdekes, ám kiemelem a rendkívüli érdeklődésre számot tartható 17. számút, amely az 1943 előtt megépített és akkor még felépíteni tervezett építményeket, létesítményeket és jellemzőiket részletezve, 15+39 pontban sorolja fel. (Ez – és még néhány dokumentum – kicsit nehezen olvasható, mert akkoriban az írógépekben használatos vékony átütő-papír mindkét oldalára írtak, s a túloldali szöveg sajnos zavaróan hat.)
Minden olvasónak, akit kicsit is érdekel városunk történelme, szíves figyelmébe ajánlom: olvassák figyelmesen a közreadott dokumentumokat! Kérjük, hogy lehetőség szerint ajánlják, mutassák be másoknak is. Tervezzük, hogy a bemutatott dokumentumokat nyomtatásban is közreadva a „Város születik” kiállítás anyagát általuk kézzel foghatóan gyarapítsuk: gazdagítsák, színesítsék a kiállítás anyagát.
Mindezzel igazoljuk: városunk történelme milyen különleges, egyedi!
Egyben azt is kérjük, hogy akinek városunk születésének kezdeti korszakához: a gyárépítéshez, lakótelep-építéshez kötődő további, még be nem mutatott tárgyi emlékei, iratai, fényképei vannak, juttassa el a Művelődési Központba, hogy közreadhassuk, s minél többen megismerhessük. Múltunk ismerete szükséges, nélkülözhetetlen ahhoz, hogy jövőnk útját jó irányba terelhessük.
Köztudott, hogy Tomás Bata világszerte a zlini minta alapján világszerte újabb gyárak – s ezek szerves részeként lakótelepek – építését tervezte. 1932-ben bekövetkezett tragikus halála után féltestvére Jan Antonin Bata kezében összpontosult a Bata birodalom vezetése, a további terjeszkedés stratégiai tervezése, irányítása. Ezzel világszerte nagyon sok város fejlődését alapvetően befolyásolta, meghatározta. A Szobotka birtok sorsa bizonyosan másként alakult volna, s vélhetően Martfű sem épült volna fel, talán ma nem is létezne e döntések nélkül.
Hogyan történt ez? Íme, egy példa: A 21. sz. dokumentum rendkívül érdekes, noha nem Martfűről szól: bemutatja egy Bata érdekeltségű gyár létrehozásának, működésének módszertanát, gazdasági mutatóinak alakulását, magát a Bata–rendszert. A Cikta–gyár is hasonló elvek szerint működött volna, amennyiben teljesen felépül. Különlegesen érdekes a telephely kiválasztásának módja, egyedülálló a gyárban meghonosított szombati események leírása.
A martfűi Tisza-parthoz hasonló jugoszláv Duna-parton, a borovói cipőgyár hozzávetőlegesen 10 évvel a Cikta-gyár előtt kezdett épülni, termelni, s nagyon sikeresen működött.
(A mindezt leíró 21-es számú terjedelmes tanulmány szintén a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével került közreadásra. A levéltárhoz ajándékozással került Klukon Tibor, egykori Cikta dolgozó hagyatékaként. )
Legvégül:
A 22. számú dokumentum egy könyvecske: az 1944 szeptemberében első tanévét kezdő Cikta Munkaiskola Házirendje. Ajánlom minden olvasó figyelmébe azokat az elveket, elvárásokat, amelyek alapján ez az iskola működni kezdett. Tanulságos….
Köszönetet mondok a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára igazgatójának és dolgozóinak a dokumentumok keresése során nyújtott segítségért. Az eredeti dokumentumokat a levéltárban kiválogattam, (kivétel a 22. sz.) s az engedély birtokában egyenként, oldalanként lefényképeztem. Az elkészült fotókat csoportosítottam, majd Péter Lajos megjelenésüket egységes formába rendezte, s igyekezett az olvashatóság szempontjából a legjobb minőséget elérni. Köszönetet mondok munkájáért!
Az iratok legtöbbjéből az ismertető oldalon néhány fontos mondatot idézet formájában kiemeltem, az érdeklődés felkeltése céljából. Tisztelettel ajánlom az érdeklődők szíves figyelmébe a közreadott dokumentumokat.
Rágyanszky István, önkormányzati képviselő
1. sz. dokumentum – Közjegyzői okirat – Társasági szerződés
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: Közjegyzői okirat – Társasági szerződés
TERJEDELME: 18 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1938. október 11.
Helyszíne: Komárom
Kiadta: Dr. Spiegler Ernő közjegyző
MEGJEGYZÉS:
Lefűzve, cseh és magyar nyelven, (a 7. oldaltól) eredeti okmánybélyeggel, aláírásokkal, bélyegzővel!
(Névmagyarázat: CIpőgyártási és Kereskedelmi TÁrsaság korlátolt felelősséggel = CIKTA kft.)
A társaság megalapítása az első bécsi döntést megalapozó tárgyalások időpontjában és helyszínén, Komáromban történt – talán nem is véletlenül: „A kétoldalú tárgyalások 1938. október 9-én kezdődtek meg Komáromban. A döntésnek köszönhetően újra magyar lett Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva és Losonc városa. A komáromi tárgyalások 1938. október 13-án este véget értek. A honvédség november 5. és 10. között vonult be a csehszlovák hadsereg által kiürített területre, ahol mindenütt örömmel fogadták őket. Az első bécsi döntés a szlovák és magyar felek által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. november 2-án meghozott döntése volt.” (Forrás: Wikipédia)
IDÉZETEK:
„Balajka Vitezslav mérnök úr a Baťa részvénytársaság cég Zlín nevében és képviseletében és Tuša János úr Dr. h.c. Baťa A. János úr nevében és képviseletében egymás között korlátolt felelősségű társaságot alapítanak.”
„A társaság cége így hangzik: Cipőgyártási és kereskedelmi társaság korlátolt felelősséggel Komáromban. Rövidítve: „Cikta”. A társaság székhelye Komárom.”
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
2. sz. dokumentum – Végzés – Módosított Társasági Szerződés
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: Végzés – Módosított Társasági Szerződés
TERJEDELME: 2 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1939. augusztus 7.
Helyszíne: Komárom
Kiadta: Komáromi Királyi Törvényszék, mint Kereskedelmi Bíróság
MEGJEGYZÉS: Eredeti bélyegző, aláírás
IDÉZETEK:
„Cipőgyártási és kereskedelmi társaság korlátolt felelősséggel Érsekújvárban. Rövidítve: „Cikta”. A társaság székhelye Érsekújvár”
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
3. sz. dokumentum – Iparigazolvány – Hitelesített fotokópia
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: Iparigazolvány – Hitelesített Fotokópia
TERJEDELME: 1 oldal, a hátoldalán hitelesített
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1939. november 9.
Helyszíne: Érsekújvár
Kiadta: Dr. Puchlin Kázmér királyi közjegyző, Érsekújvár
MEGJEGYZÉS: A hitelesítés eredeti okmánybélyeggel, bélyegzővel és aláírással
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
4. sz. dokumentum – Végzés, és felszólítás a Társasági Szerződés módosítására, hiánypótlásra
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: Végzés, és felszólítás a Társasági Szerződés módosítására, hiánypótlásra
TERJEDELME: 3 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1940. június 27.
Helyszíne: Érsekújvár
Kiadta: Érsekújvári Királyi Törvényszék, mint cégbíróság
MEGJEGYZÉS: Eredeti bélyegző, aláírás
IDÉZET:
„….mert az eredeti cégjegyzéket a csehek Komáromból történt kivonulásuk alkalmával ismeretlen helyre szállították.”
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
5. sz. dokumentum – A 4. sz. dokumentumban hivatkozott módosított Társasági Szerződés
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: A 4. sz. dokumentumban hivatkozott módosított Társasági Szerződés
TERJEDELME: 3 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1940. augusztus 9.
Helyszíne: Érsekújvár
MEGJEGYZÉS: Másolat, aláírás, bélyegző nélkül
IDÉZET:
„ A társaság tagjai: Baťa részvénytársaság zlini cég, valamint Dr. h. c. Baťa A. János zlini lakos.”
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
6. sz. dokumentum – A CIKTA Kft. második közgyűlésének jegyzőkönyve
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: A CIKTA Kft. második közgyűlésének jegyzőkönyve
TERJEDELME: 3 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1940. szeptember 25.
Helyszíne: Érsekújvár
MEGJEGYZÉS: jegyzőkönyv másolat, bélyegző, aláírás nélkül
IDÉZETEK:
„ A társaság tagjai: Baťa részvénytársaság zlini cég, valamint Dr. h. c. Baťa A. János zlini lakos, és Pleskó Jenő érsekújvári lakos”
„ A Baťa r.t. zlini cég, valamint Dr. h.c. Baťa A. János zlini lakos képviseletében megjelentek kijelentik, hogy Pleskó Jenő 20.000.- törzsbetéttel a társaság tagjául beleegyezésükkel belépett .”
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
7. sz. dokumentum – Jegyzőkönyv, Társasági Szerződés
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: Jegyzőkönyv, Társasági Szerződés – A CIKTA RT. megalapítása Tiszaföldvár székhellyel
TERJEDELME: 3 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1941. december 15.
Helyszíne: Érsekújvár
MEGJEGYZÉS: Jegyzőkönyv, eredeti aláírásokkal!
IDÉZETEK:
„.. a társaság tagjai cipőgyártási és kereskedelmi részvénytársaság elnevezése alatt Tiszaföldváron részvénytársaságot alapítanak. Megjegyzi, hogy a megalapítandó részvénytársaság ugyanolyan tárggyal működik, mint a korlátolt felelősségű társaság.”
„…a tiszaföldvári székhellyel bíró részvénytársaságnak az Érsekújvárott működött korlátolt felelősségű társaság telepe fióktelepévé alakul át s mint a részvénytársaságnak fiókja jegyeztetik be”.
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
8. sz. dokumentum – Végzés – CIKTA Kft. cégtörlés, CIKTA Rt. cégbejegyzés
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: Végzés – CIKTA Kft. cégtörlés – CIKTA Rt. cégbejegyzés
TERJEDELME: 2 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1941. december 30.
Helyszíne: Érsekújvár
Kiadta: Királyi Törvényszék Érsekújvár
MEGJEGYZÉS: Eredeti bélyegző, aláírás! (az eredeti gépelt szöveg 1. oldalán a IV. és VI. római szám valamelyike tévesztett lehet.)
IDÉZETEK:
„Végzés. A kir. törvényszék mint cégbíróság a bemutatott iratok alapján megállapítja, hogy ezen korlátolt felelősségű társaság az 1941 évi december hó 15. napján megtartott közgyűlésen részvénytársasággá alakult át, s hogy mint megalakult részvénytársaság a szolnoki kir. törvényszék mint cégbíróságnál vezetett kereskedelmi társascégek jegyzékébe Ct. IV. kötet 277 lapján 501. folyószám alatt bejegyeztetett.”
„…s mint ilyen Cipőgyártási és kereskedelmi Részvénytársaság Tiszafölváron cég alatt a szolnoki törvényszék mint cégbíróságnál vezetett társascégek jegyzékébe …már be is jegyeztetett.”
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
9. sz. dokumentum – Kérelem a pénzügyminiszterhez – Gyárváros épül Martfűn
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: Kérelem a pénzügyminiszterhez – Gyárváros épül Martfűn
TERJEDELME: 4 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: Nincs adat
Helyszíne: Nincs adat
MEGJEGYZÉS: Másolat, aláírás, dátum, bélyegző nélkül /FONTOS!! ELŐZETES LEÍRÁSA A MARTŰRE TERVEZETT GYÁRVÁROSNAK./
IDÉZETEK:
„A nagyméltóságú Iparügyi Miniszter Úrhoz 1940. március 14-én benyújtott tervezetünkben egy Bata rendszerű mechanikai cipő és cipőkellékgyár felépítését hoztuk javaslatba, amelyet az illetékes minisztérium jóváhagyásban részesített, annak figyelembevételével, hogy az ipari decentráció szükségszerűségét szolgálva a létesítendő gyártelep az Alföldön, lehetőleg a Tisza-partján helyeztessék el, amely által a magyar iparpolitika egy régi és elsőrendű célkitűzése ölt testet.”
„A Martfű-pusztai özv. Szobotka Dezsőné és Társa tulajdonát képező 593 kat. Hold területű ingatlant 323.000 P.- vételárért megvettük és az adásvételi jogügyletnek a Földmívelésügyi Minisztérium által 220.000. 515/1940. V. B/1. szám alatt történt jóváhagyása után az egész vételár kifizetése megtörtént, és d/ alatt hiteles másolatban csatolt telekkönyvi betét kivonat tanúsága szerint a Tiszaföldvári 473 sztkvi. betétben felvett ingatlanokra nézve tulajdonjogunk 46/1921 tkvsz. végzéssel bekebelezést nyert.„
„Az általunk építendő gyárváros, amely a Tisza folyó Martfűi kanyarulatában épül, Magyarország ipari decentralizálása tekintetében döntő fontosságú határkövet fog jelenteni. …egy mindennemű, szociális, kulturális és egészségi intézményekkel felszerelt lakótelepet modern gyárvárost kívánunk létesíteni. Ezek szerint a modern Martfű gyártelep 14-16000 lakosú város lesz”
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
10. sz. dokumentum – Véghatározat, telepengedély
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: Véghatározat, telepengedély
TERJEDELME: 2 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1942. november 29.
Helyszíne: Tiszaföldvár
Kiadta: A Tiszai Alsó Járás főszolgabírája
MEGJEGYZÉS: Eredeti bélyegző, aláírás. A véghatározat (vélhetően tévesen) Cikta Kft.-ről ír – miközben a Cikta Kft. tiszaföldvári székhellyel már 1941 decemberében részvénytársasággá alakult. (lásd: 07.sz. dokumentum)
IDÉZET:
„ A Cikta kft. kérelmének helyt adok s részére az alábbi teljesítése illetve betartása esetén a telepengedélyt kiadom.”
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
11. sz. dokumentum – Kérelem a Magyar Nemzeti Bankhoz tőkeemelés tárgyában
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: Kérelem a Magyar Nemzeti Bankhoz tőkeemelés tárgyában
TERJEDELME: 4 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1942.szeptember.23.
Helyszíne: Tiszaföldvár – Érsekújvár
MEGJEGYZÉS: Másolat, eredeti aláírásokkal, bélyegző nélkül. Kézírásos, ceruzás megjegyzés: „beadva 1942. IX.23-án Dr. Jobbágyinak”
IDÉZET:
„…a Felvidék visszacsatolása után, a Cikta Kft. megalakulása idejében a Baťa Rt. a magyar kft. vállalat indulásához feltétlenül szükséges tőkeerő biztosítása céljából a Felvidéken fekvő ingatlanokat, a gépi és üzleti berendezéseket jóval a tényleges értéken aluli értékelés mellett adta át a Cikta Kft.-nek.”
„Tisztelettel bejelentjük, hogy a fenti tiszta vagyon Zlinbe való átutalására nem kerül sor és ezen összeg teljes egészében vállalatunknál marad.”
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
12. sz. dokumentum – Kérelem az Iparügyi Miniszterhez
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: Kérelem az Iparügyi Miniszterhez
TERJEDELME: 4 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1942.november 20.
Helyszíne: Budapest
MEGJEGYZÉS: Másolat, aláírás, bélyegző nélkül. A válaszra csaknem 2 évig kellett várni. (Lásd: 14. sz. dokumentum)
IDÉZET:
„ A martfűi tanyán egy több ezer lakosú minden szociális követelmények megfelelő ipari város felépítésébe kezdtünk. …az általunk felépítendő ipari város iskolákkal, templommal, egészségügyi berendezésekkel, stb. lesz felszerelve. Alföldön ez lesz az első teljesen iparváros jelleggel bíró város, amelynek az lesz a célja, hogy az Alföld gazdasági helyzetének fellendítésében tevékeny részt vegyen. ”
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
13. sz. dokumentum – Kérelem az Iparügyi Miniszterhez
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: Kérelem az Iparügyi Miniszterhez
TERJEDELME: 5 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1942. december 21.
Helyszíne: Érsekújvár
MEGJEGYZÉS: Fedőlapján (vélhetőleg minisztériumi) iktatószám: 1942. dec.31.én 82001/42 Ip.M. – Másolat, aláírás, bélyegző nélkül. – A válaszra csaknem 2 évig kellett várni. (Lásd 14. sz. dokumentum)
IDÉZET:
„Cipőgyárunknak Martfű telepre való áthelyezésével eleget tettünk Nagyméltóságod azon elgondolásának, melyszerint iparunk ne tömörüljön az ország fővárosába, hanem az új ipari települések úgy irányíttassék, ahogy azt a nyersanyag az energia és főleg a munkásrétegek elhelyezkedése legjobban megkívánja. Itt legyen szabad megemlíteni, hogy cipőgyár telepünknek Érsekújvárról Martfűre való áthelyezése Nagyméltóságod elhatározása alapján történt, azon célkitűzéssel, hogy az Alföld iparosítása , gazdasági és szociális helyzete ezáltal is fellendüljön”
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
14. sz. dokumentum – A Magyar Királyi Iparügyi Miniszter értesítése
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: A Magyar Királyi Iparügyi Miniszter értesítése
TERJEDELME: 5 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1944. október 3.
Helyszíne: Budapest
Kiadta: Magyar Királyi Ipari miniszter 38.151/III/C 1944
MEGJEGYZÉS: Eredeti aláírás (államtitkár), bélyegző nélkül. Ez az értesítés a kérelmek beadását követően csaknem két esztendő után lett kiadva. (lásd 12.-13. sz. dokumentum)
IDÉZETEK:
„ …a kedvezményeket a pénzügyminiszter úr hozzájárulásával az üzembehelyezés napjától számítandó 15 évre az alábbi feltételekkel előzetesen biztosítom… „
„ A kedvezmények ellenében a Cím köteles:
3./ lakótelepén olyan munkásjóléti intézményeket létesíteni, amelyek az alkalmazottak magyar nemzeti nevelését, művelődését előmozdítják, valamint az alkalmazottak testi épségét és egészségét megóvják.
4./ kizárólag magyar honos tisztviselőket, művezetőket és munkásokat alkalmazni
6./az építkezéshez és berendezéshez /üzemi bővítések esetén is/a szükséges építési anyagokat és berendezési tárgyakat, valamint az üzemhez szükséges anyagokat /nyers-, üzemi és segédanyagokat, félgyártmányokat/ a hazai ipar, illetve termelés révén beszerezni;
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
15. sz. dokumentum – Végzések, adókedvezmény ügyében
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: Végzések, adókedvezmény ügyében
TERJEDELME: 2 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1942. augusztus 7, 1943. december 15.
Helyszíne: Szolnok
Kiadta: Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye alispánja
MEGJEGYZÉS: Mindkét Végzés (vélhetően tévesen) Cikta Kft.-ről ír – miközben a CiktaKft. tiszaföldvári székhellyel már 1941 decemberében részvénytársasággá alakult. (lásd: 07.sz. dokumentum)
IDÉZETEK:
„Jász-Nagykun Szolnok vármegye…törvényhatósági bizottsága… kimondotta, hogy a Tiszaföldvár község határában létesült „Cikta” Cipőgyártási és kereskedelmi kft. céget …kedvezményekben részesíti és ennek megfelelően 15 évi időtartamra szóló teljes felmentést ad az összes vármegyei adók, pótadók, vámok és egyéb vármegyei szolgáltatmányok alól.”
„Tiszaföldvár község képviselőtestülete … a vállalatnak a következő kedvezményt nyújtja. A gyári üzemek üzembe helyezésétől számított 15 év tartamára elengedi a község a gyár terhére kiszabott társulati adó után kivethető községi pótadót… és a gyári épületekkel közvetlenül kapcsolatos, azok célját szolgáló, mezőgazdaságilag nem művelt terület után járó községi pótadót. A 15 év tartama alatt építendő összes épületek után a községnek járó építési engedély díjakat. Elengedi továbbá a Szobotka–féle és a tiszaföldvári 473 számú telekkönyvi betétben foglalt 593 k.hold területnek a vállalat által történt megvétele esetén, a községnek járó ingatlan vagyonátruházási illetékeket egészben.”
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
16. sz. dokumentum – Iparigazolvány
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: Iparigazolvány
TERJEDELME: 1 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1943. november 16.
Helyszíne: Tiszaföldvár
Kiadta: Tiszai Alsó Járás főszolgabírája
MEGJEGYZÉS: Eredeti aláírás, bélyegző
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
17. sz. dokumentum – Kimutatás a martfűi gyártelep és lakótelep építéséről
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: Kimutatás a martfűi gyártelep és lakótelep építéséről
TERJEDELME: 7 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1943.
Helyszíne: Tiszaföldvár /Martfű/
MEGJEGYZÉS: NAGYON ÉRDEKES! Aláírás, bélyegző, pontos dátum nélkül. Szerzője ismeretlen.
IDÉZETEK:
„22./ 66 drb 6 családosház Az alagsorban mosókonyha, szárító, tüzelő anyagraktár, a földszinten előszoba, konyha, nappali szoba, és veranda, az emeleten előszoba, hálószoba, gyermekszoba, fürdőszoba és ruhatár van elhelyezve. Minden egyes lakáshoz külön feljáratú padlás is tartozik. Lakások hideg vízzel vannak ellátva, tágas ablakok, terrasz. Minden egyes lakáshoz külön kis parkírozott kertrész tartozik.”
„23./ 33 drb. négycsaládos lakóház”
„24./ 71 drb kétcsaládos lakóház”
„27./ 1 teherkikötő négyemeletes raktárral”
„28./ 1 személykikötő”
„39./ Repülőtér. A terep eligazítása, hangárok és egyéb idetartozó épületek.”
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
18. sz. dokumentum – Emlékeztető feljegyzés – Kimutatás a martfűi építkezés költségeiről
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: Emlékeztető feljegyzés – „PRO MEMORIAM” kimutatás a martfűi építkezés költségeiről
TERJEDELME: 3 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1943. október 24.
Helyszíne: Érsekújvár
MEGJEGYZÉS: Ellenérvek a martfűi gyár építése kapcsán. A dokumentum nincs készítője által aláírva, összeállítója ismeretlen, keltezése szerint Érsekújvárban készült, Cikta Rt. Tiszaföldvár/Martfű/ aláírással.
IDÉZET:
„ A Cikta Rt. gyárának Érsekújvárból Martfűre történő áthelyezésével a céget olyan kiadások is terhelik, amelyek Érsekújvárban nem merültek volna fel, vagy legalább is nem ilyen mértékben, még akkor sem ha a vállalat érsekújvári gyárának kibővítését határozta volna el.”
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
19. sz. dokumentum – Cégkivonat
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: Cégkivonat
TERJEDELME: 2 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1946. június 22.
Helyszíne: Szolnok
MEGJEGYZÉS: Eredeti aláírással, bélyegzővel, okmánybélyeggel
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
20. sz. dokumentum – CIKTA Rt. megszüntetése – Tisza Cipőgyár Nemzeti Vállalat alapítása
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: CIKTA Rt. megszüntetése – Tisza Cipőgyár Nemzeti Vállalat alapítása
TERJEDELME: 8 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1950. január 12. és később
Helyszíne: Budapest, Szolnok
Kiadta: Könnyűipari miniszter, Szolnoki Megyei Bíróság mint cégbíróság
MEGJEGYZÉS: Több nagyjelentőségű dokumentum, eredeti aláírásokkal, bélyegzésekkel. A 20-4 dokumentum két példányban. (20-4A)
IDÉZET:
„Megkeresem a t. Cégbíróságot az iránt, hogy a Tisza Cipőgyár n.v. székhelyét módosítottam az eredeti „Tisza-Földvár /:Martfű:/” helyett csupán „Martfű”-re. Kérem ezen változást a cégbejegyzésen és az alapítólevélen is átvezetni.”
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
21. sz. dokumentum – Tanulmány a Bata rendszer működéséről
FORRÁS: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
TÉMÁJA: A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal tanulmánya a Bata rendszer működéséről
TERJEDELME: 28 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1938.
Helyszíne: Genf
MEGJEGYZÉS:
Revue Internationale du Travail (Nemzetközi Munkaügyi Szemle) 1937. decemberi füzetéből. A magyar nyelvű fordítás munkapéldánya-kézirata. A fordító személyére nincs utalás. Klukon Tibor, a Cikta Rt. egykori tisztviselőjének hagyatékából.
Igen érdekes, olvasmányos tanulmány: bemutatja a Baťa rendszer működését, a telephely kiválasztásától a szombati napokon szokásos „élő költségvetés-ellenőrzésig”. A Martfűre tervezett gyár – teljes felépülése esetén – hasonló elvek szerint működött volna.
IDÉZET:
„A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal üzemvizsgálata, amelyet a Baťa cég anyavállalatánál, Zlinben lefolytatott és a „Nemzetközi Munkaügyi Szemle” 1930. évfolyamában nyilvánosságra hozott, arra a végső megállapításra jutott, hogy a Baťa rendszernek „egészen egyéni bélyege van” és úgyszólván helyi feltételei vannak. E tanulmány vége így szól: „Ez egy olyan ember műve, aki azt tökéletesen realisztikusan egy bizonyos vidékhez idomította, éspedig abban a pillanatban, amikor ez a vidék feltárult. Nem lehet apriori megmondani, mivé vált volna egy másik személyiség kezében, más vidéken és más korban.
Ezen újabb Baťa-üzemvizsgálat tárgyává a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal a cég jugoszláviai gyárát választotta, …. mert ez a legrégibb és legnagyobb a cég külföldi leányvállalatai között. A bevezetésben feltett kérdésre a Baťa rendszerre vonatkozóan „más kézben, más vidéken, más korban” beválhat-e, a borovoi vállalatnál lefolytatott üzemvizsgálat kapcsán megérett a felelet. ”
Közreadva a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével
22. sz. dokumentum – A CIKTA Cipőgyártási és Kereskedelmi Rt. munkaiskolájának házirendje
FORRÁS: Damjanich János Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium
TÉMÁJA: A CIKTA Cipőgyártási és Kereskedelmi Rt. munkaiskolájának házirendje
TERJEDELME: 23 oldal
KÉSZÍTÉSÉNEK
Időpontja: 1944.
Helyszíne: Martfű
MEGJEGYZÉS:
Az első tanév 1944 szeptemberében kezdődött, ám néhány hónap múlva félbeszakadt a háború következtében.
IDÉZET:
„ A Cikta Rt. Munkaiskolájának célja: a jövő ipari és kereskedelmi vállalkozók, valamint szakemberek nevelése, hogy azok a nemzeti közösségnek hasznos tagjai legyenek. Különösen nagy gondot fordít az ifjúság hazafias és valláserkölcsös nevelésére. Ez pedig nagy cél és komoly munka. Rá vagyunk utalva a kölcsönös bizalomra és minden egyén gerinces jellemére, hogy hivatásunkat teljesíthessük, hogy hazánknak, cégünknek és iskolánknak jó hírnevet szerezhessünk.”