Martfű eredeti tervrajzai

Egy olyan modern városban élünk, amely abban is különbözik sok más településtől, hogy tudjuk, milyen előzmények után s mikor épült fel, pontosan itt. Kezünkben vannak az eredeti tervek, amelyek alapján az építkezés elkezdődött. Tudjuk, kinek akaratából jöttek létre a tervek, ki volt az a személy, akinek döntésére, szavára minden elkezdődött.

A magyarországi gyár megépítésére alkalmas terület kiválasztása még 1938-39-ben megtörtént. A tervek elkészítése után kezdődött az építkezés 1941-ben, és a gyárépítéssel együtt megkezdődött a lakótelep, majd a munkaiskola építése is. A környék nagyon szegény és elmaradott volt. Nem véletlenül kötötte ki az akkori Magyar Kormány a Bata-vállalkozás Magyarországra betelepülése feltételéül azt, hogy az Alföldön kell megtelepednie, az elmaradottság csökkentése érdekében. Az alapítással és az építkezéssel Martfű mondhatni egy világbirodalom részévé vált. Ugyanolyan elvek mellett kezdődött meg itt is a település létrehozása, mint számtalan más Bata-városban: az üzemben dolgozókról és a családjukról való maximális gondoskodás jegyében. A Bata-gyárak és városok messze a kor színvonala fölött nyújtottak ellátást dolgozóiknak és lakóiknak.

A martfűi Cikta Cipőgyár 1942 nyarán kezdte meg a termelést, az érsekújvári üzem pedig 1943-ban települt át ide. A háború alatt hadiüzemként működött a gyár. Az építkezés nálunk a háború miatt az eredeti tervek szerint sajnos nem fejeződhetett be. A háború után itt nem csak újjáépítés, hanem további nagyarányú fejlesztés is történt. De most már nem a Bata modell, hanem a szocializmus korszaka, normái szerint. Sok-sok Bata terv álom maradt, de a város nagyon sokáig dinamikusan fejlődött. Önálló településsé Martfű 1950-ben vált, majd 1989-ben városi rangot kapott.

Az alábbi linkeken Martfű eredeti tervrajzait láthatják, nagyítható, digitális formátumban: